"- Az eső rohadt meleg, a levegő fülledt, és ennek az egésznek kurvára semmi értelme. Utazom a nagy, rohadt, budapesti éjszakában, ahol az aszfaltból ömlik a nappal felvett forróság. Gyakorlatilag alig kapok levegőt. Mintha egy kemencén sétálnék. Az emberek izzadtak, büdösek és agresszívak összezárva. Milyen találó név ez a "tömegközlekedés". És tömeg az mindig van. Mindenki túl akar élni. Mindenki azt akarja, hogy békén hagyják az intim szféráját ami mindenkinek egyre csak nő a hőségben.
- Hol az újdonság?
- Mit keresel itt?
- Micsoda fogadtatás...
- Ha sörözni jöttél volna, örülnék.
- Sörözünk.
- Falból?
- Meleg van.
- Hát még?
- Baj."
"- Miért ne?
- Akkor bemutatlak a csapatnak.
- Rendben. Mikor találkozom velük.
- Ott ülnek a szomszéd asztalnál."
