29

"-Ez viszonylag könnyű volt.
-Nem állítanám, hogy mindannyiunknak.
-Az eredményhez képest nézem a befektetett munkát, és az útközben szembepofátlankodó Murphy törvények számát.
-Fejtsd ezt ki légyszíves!
-Figyelj! Nem esett el senki. Nem került fogságba sem senki... már a Bartholomeo dokit kivéve, de ő a mi foglyunk, az nem számít. Muníció is van még rendesen. És két nap pakolás és rejtőzés után, itt lebegünk a csodálatos, magyar éjszakában. Fejünk felett halkan süvít a szovjet teherszállító helikopter rotorja. Alattunk himbálózik az erőmű teljes orvosi részlege egy hatalmas konténerbe rámolva. Itt állunk állig fegyverben, Alex kezében távcsöves puskával fürkészi az éjszakát. Én azt mondom, ez viszonylag könnyű volt.
-Ha nem számoljuk, hogy az erőmű biztonságosabb felét kis híján leromboltuk, a másikat lezártuk, kétszer leestél a helikopterről és kevés híján kiszakadt a vadonat új bokám a barom börtönigazgató jóvoltából, tulajdonképpen igazad van.
-De?
-De."



"-Mennyi még?
-Nyolc és fél perc.
-Alex?
-Kólások.
-Nekik mennyi?
-Hála "korszerű" szállítóeszközünknek ezek három percen belül lőtávolban lesznek.
-Neked, vagy nekik?"



"-Azt a csinnadrattát!
-Leesett nem?
-Épp időben. De te, ezek ha holnap itt fognak helyszínelni a bázisunk tetején, én nem leszek boldog.
-Nyugodj meg Pancser, megoldom.
-Ettől félek én is.
-Mi kiszedjük amire szükségünk lehet, és reggelre a Borsodiak elhordanak minden fémhulladékot.
-Féltem, hogy valami ilyesmit mondasz.
-Ne félj, amíg engem látsz!"

"-Meg van mindenünk?
-Meg, Delikvens.
-Mindenki rendben?
-Gyomor ülepe be fog kékülni, de ő tűzszerész, nem a páncélos gimnasztika megtestesítője.
-Majd bele tanul. Mi lesz a ronccsal?
-Alex.
-Hermetikusan zárunk, és kettőzzük az őrséget. Rádiócsendet akarok, de minden frekvenciát figyeljünk!
-Hiányoztál főnök!
-Hát még hogy fogok!"