"-Alex, Uramisten! Mi történt?
-Mennyire vagyunk magunk közt?
-Ó, elnézést! Kedvesem, ő Alex. Egy volt munkatársam. Alex, ő itt a kedvesem.
-Örvendek asszonyom! Elnézését kérem, elrabolnám a párját egy percre.
-Üdvözlöm! Ez így elég hirtelen ès fura, de ha nem viszi meszire, tőlem nyugodtan.
-Úgy lesz!"
"-Mi történt? Szarul nézel ki. Mit keresel itt?
-Baj van.
-Gondoltam. A felkelés?
-Nyertünk.
-Az csak nem baj.
-De, de van nagyobb is.
-Pancser?
-Meglötték.
-Abban a ruhában?
-Egy R.I.P.
-A rohadt életbe! Mesélj el mindent!"
"-Nagy a baj? Fura, hogy még soha nem meséltél erről az Alexről.
-Nem tartjuk a kapcsolatot. És időben is olyan távolinak tűnik. De nem kell aggódj, minket nem igazán érint a dolog.
-Nagyon gyengén hazudsz.
-Megígéred, hogy nem akadsz ki és nyitottan állsz a dologhoz?
-Megijesztesz.
-Megígéred?
-Meg.
-Akkor gyere velem! Jobb, ha a bizonyítékokkal kezdem."
"-Vissza kell jönnöd!
-Nem akadékoskodni akarok, hanem tisztán látni. Rengeteg tapasztaltabb katonátok van. Miből gondoljátok, hogy én jobban oldanék meg bármit?
-Az emberek szabadságharcosként, hősként emlékeznek rád, és Pancser nélkül fejetlenség van. A sikeres felkelés csak annyit jelentett, hogy a gazdagok a multicégek erődjeibe húzódtak még szigorúbb védelemben, az ország többi területe pedig a senki földje lett. Káosz van, és a területek újrafelosztása történik. Bűnözők, bankok és multik zsoldosseregeinek csataterévé vált a hazánk. A külföld pedig csak tétlenül vár. Nyertünk, és ezzel buktunk el végleg.
-Ez szarul hangzik, de ugye nem hiszed, hogy beveszem a hős dumát? Tudom, hogy titkoltatok előlem valamit, de nem foglalkoztam mással, minthogy hazajussak. Ahoz, hogy visszamenjek, őszinteségre lesz szükségem.
-A volt kormányok által használt biztonsági rendszerek a te dns-edre vannak kódolva.
-Mi van? Miért lennének?
-Mert te álmodtad... te fogod megálmodni a rendszert.
-Na műszaki zseni aztán végképp nem vagyok.
-Az nem, de a felkeléseitek után választott vezető leszel abban a kormányban, ami 2023 után ujjáépítette az országot.
-Ez nekem sok. Miért nem kerestek meg 2041-ben akkor?
-Akkor már nem élsz.
-Az szar. Szívroham?
-Méregre gyanakszunk. A nyugatnak nem tetszett, hogy az ország kezdett talpraállni.
-Tehát a dns-em kell.
-Te kellesz. Akik megmaradtak el vannak keseredve, és egy hajmintával amúgy se mennénk semmire.
-Nem lesz könnyű. Már csak a Kedvesnek elmagyarázni sem, hogy miért is leszek távol Isten tudja meddig, és hogy otthagyhatom a fogam. Pláne megint megtalálni azt a metrókocsit.
-Nem tűnhetsz el a mostani életedből. Abból baj lenne. Az utazás módja viszont valamelyest fejlődött. Nem 2041-be, hanem 49-be megyünk vissza. Esténként elviszlek, és minden reggel hazahozlak.
-Az elit?
-Mind élünk.
-Mi történt nyolc év alatt?
-Amit elmondtam. A harcok után köztársaságnak meveztük ki magunkat Pancser és a városok vezetőinek irányítása alatt, és a rendfenntartó erők nagyrésze is csatlakozott hozzánk. Ám a határaink lezárultak. A külföld minden kapcsolatot megszüntetett az állapotokra hivatkozva, és a multik bázisait nem tudtuk bevenni. Megvallom, nem is nagyon foglalkoztunk velük. A nélkülözés lassan oldódott, és az emberek oda kezdtek állni ahonnan élelmet remélhettek. Így toboroztak a cégek.
-Nyolc év.
-Pancser dns-ével hozzáfértünk mindenhez, és ő volt a kulcsunk. Nem módosítottuk a beállításokat, és nem árultuk el senkinek a valódi szerepét. Eddig tudtuk tartani magunkat. De most fogságba esett. Aközben sérült meg.
-Tehát igaz.
-Mi?
-Hogy a fiam.
-Az.
-De hogyan? Azt mondta húsz éves lehettem, amikor született.
-Volt az harminc is. A 2010-es évek végén született és titkosszolgálati kiképzést kapott. Annyi idősnek néz ki, amennyinek akar.
-Szolnokot hogyan magyarázod?
-Fedősztori.
-Rendben.
-Akkor mihamarabb induljunk!
-Nem vagyok tapasztalt katona.
-A t.a.l.o.s. megvan még?
-Meg.
-Kezdetnek elég."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése